A Pixar már nem egyszer bebizonyította, hogy fontos üzeneteket közvetítő, komolyan elgondolkodtató meséket képesek összedobni (persze, akadtak kisebb mellényúlásaik is). Azonban, nemcsak az elkészített filmek izgalmasak, hanem a körülöttük tornyosuló rengeteg háttérsztori és eredettörténet is. Egy rövid Dínó tesó kritikával egybekötött Pixar-fun fact áradat érkezik a Tovább mögött.

Bevallom hősiesen, hogy rengeteget sírok a filmeken. A meséken pedig pláne. Ezen a rossz szokásomon nem segítenek az Oroszlánkirály-féle epikus halál jelenetek, a Fel! tökéletes love story montázsai, és teszem azt a legfrissebb Pixar-alkotás, a Dínó tesó megható, barátkozós, hiányzik a családom momentumai sem.

Persze, nem könny-faktor alapján mérem a filmeket, nem is lenne jó stratégia. Úgyhogy a Dínó tesó – annak ellenére, hogy sok-sok kiemelkedően szép és megható jelenetet vonultatott fel –, az Agymanókkal egy évben érkezve egy kicsit elkapkodott lett.

A történet, amely több ponton felidézi az ellenfelek meghatározó filmjeit – egyértelműen az Így neveld a sárkányod alapjait követi, és akad itt Oroszlánkirály is – kissé kidolgozatlan. A családjától elszakadt kisdínó – befigyel az Őslények országa –, és az elveszett magányban talált barátság sztorija nem tűnik túlzottan kreatív ötletnek. Persze végtelenül cuki – bármennyire is utálom ezt a szót.

Ráadásul, a Pixar-mesterek egy óriási ziccert is kihagytak, hiszen már jóideje megtanultuk, a Jurassic Park-filmeken szocializálódva, hogy a dinoszauruszok világa rengeteg baromi jól ábrázolható, vászonra kívánkozó állatot kínál fel az alkotóknak. A Pixar erre fittyet hányva, kb. 4-5 féle őslényt vonultatott csak fel legújabb meséjében. Meg is látszik, hogy ez az első meséjük, amely egy másik társával egy évben került a mozikba.

Mindezek ellenére is, kár lenne kihagyni a Dínó tesót, hiszen a stúdió jó szokásához híven fontos üzeneteket csomagolt be a kicsiknek, amelyeket helyenként annyira szépen fogalmaztak meg a képi motívumokkal, hogy ha a gallyacskákra és a körülöttük rajzolt kis vonalra gondolok, most is belesajdul a szívem.

Arról pediglen már ne is beszéljünk, hogy a látványvilág egyszerűen elképesztő. A kezdő képeken megjelenő természetet bámulva konkrétan elbizonytalanodtam, hogy véletlenül egy National Geographic filmet toltak-e be a vetítőgépbe. A részletgazdagság miatt az egyik legélethűbb meséjük, az fix.

Persze, ez sem meglepő, nem most kezdték az ipart. Arlo kalandján kívül eddig 15 mese szerepel a repertoárjukban, amelyek billió dolláros összegeket, és Oscar-jelölést is hoztak a konyhára. Jöjjenek akkoron a Pixar fun factek!

• A stúdió eredetileg a Lucasfilm (ave George) részeként látta meg a napvilágot még 1979-ben, majd ’86-ban Steve Jobs tette rá a kezét, nem mellesleg a névadás megtiszteltetése is Apple aput illeti. A vásárlási körkép végül 2006-ban pihent meg, amikor a Disney vette meg a Pixart.
• A Disney még 1991-ben rendelte meg a Toy Story meséket (szám szerint rögtön hármat), azonban már az első előkészületeinél majdnem kudarcba fulladt a dolog, ugyanis az anyacégnek nem tetszett Woody karaktere az eredeti forgatókönyvben – konkrétan egy szarkasztikus seggfejként jött le nekik a hős cowboy. A Pixar emberei persze gyorsan (1 hét alatt) korrigálták a mellényúlást.

• A játékokról szóló sztoriban a Róbert Gidaként funkcionáló Andy-nek sosem láthattuk a szüleit a vásznon, ennek egyetlen oka volt: akkoriban sokkal költségesebb volt felnőtteket animálni. Ezért inkább sztornózták a dolgot.
• A Toy Story 2. sem született meg könnyebben: egyrészt először csak a tévében akarták bemutatni a folytatást. Sőt, majdnem kitörölték a kész filmet, amikor minden egyes számítógépről eltüntették a mesét. Az egyik dolgozónak köszönhetik, hogy megmaradt, aki otthon is tartott egy kópiát, hogy munkaidőn túl is dolgozhasson – éljenek a munkamániások (nem). Ja, és ne felejtsük el, hogy ez volt az első olyan film, ami elkészítését és forgalmazását tekintve is teljesen digitális volt.
• A Pixar agyasai olyan szinten túlpörögtek egy ’94-ben csapott délutáni találkozó során, hogy egyszerre találták ki az Egy bogár élete, a WALL-E, a Szörny Rt. és a Némó nyomában alapjait. A helyről, ahol a meetinget megejtették, a Hidden City Caféról meg is emlékeztek a Szörny Rt. első részében.

• A 2006-os Verdák pénzügyileg nézve az egyik legsikeresebb meséjük, hiszen csak a játékokkal és a rengeteg legyártott  kis mütyűrrel több milliárdos bevételük lett.
• John Lasseter-t – aki az egyik alapítója és vezetője a stúdiónak – anno azért rúgták ki a Disney-től, mert 3D-s karaktereket próbált alkotni. Vicces az élet, nemde?
• A Szörny Rt-ben szereplő Boo hangját egy kétéves kislány adta, aki korából adódóan nem volt hajlandó egy helyben megállni, hogy könnyedén felvehessék a hangját. Ehelyett fel-le mászkált folyamatosan a stúdióban, így a dolgozók kénytelenek voltak mobilizálni magukat és a felszerelést is, és egy mikrofonnal követték mindenhova a kicsit.
• A Fel! a második animációs film, amely Oscar-jelölést kapott (az első a Szépség és a szörnyeteg volt). Illetve, ez volt az első 3D-ben bemutatott Pixar film is.

• A L’ecsó főszereplője, mint tudjuk egy patkány: Remy külsejét pedig nemigen aprózták el, a testén több mint egy millió szőrszálat helyeztek el az alkotók (pontosan: 1.150.070 darabot).
• A Pixar egyik legkomplexebb filmje a WALL-E, ugyanis az addig megszokott kb. 75.000 storyboard helyett, a kis robot története 125 ezret kért ki magának.
• A Némó nyomában természeti és állati szempontból nem éppen a legjobb húzásuk, mivel a mesét megnézve minden gyerek ilyen halat szeretett volna magának. Meg is csappant a bohóc hal populáció, a Pixarnak köszönhetően.
• A Szörny Egyetem egyik kampány elemeként tényleg létrehoztak egy honlapot az iskolának, ahol az arra barangolók jelentkezhettek is Sullivan és Mike mellé.

A fent említett okosságok természetesen a teljesség igénye nélkül sorakoznak egymás mögött, az interneten kutakodva a megszállottak még több infót találhatnak. Én is órákra elvesztem az adat-rengetegben #kutatniyo

Ha tetszett a cikk, nyugodtan dobjatok egy lájkot (örül neki a szívünk), és persze kommentben várjuk, hogy kinek, melyik a kedvenc Pixar-filmje! Nálam az idei Agymanók az elvont kreativitásával jelenleg az első helyen szerepel. És az örök favorit egy Pixar rövidfilm, a La luna (fentebb vala egy gif belőle)!