Gryllus Dorka egy számító ribanc, Simon Kornél a balfasz férj, Lengyel Tamás pedig a tenyérbemászó fejű gazdagember. Vagy senki sem az, aminek látszik?
Magyar filmekre mindig nagy reménnyel ülök be, mivel az uralkodó világnézet ellenére hiszek benne, hogy mi is tudunk maradandót forgatni. Éppen ezért örültem év elején a Parkoló c. alkotásnak, mely lassúsága ellenére végig fenntartja a figyelmet, és egy izgalmas mentális sakkjátszmát mesél el. Szóval senki sem vádolhat azzal, hogy előre temettem a Víkendet, sőt, a trailer után még izgatottabban vártam Mátyássy Áron thrillerjét. A továbbiakban spoilerek nélkül folytatom, de arra készüljetek fel, hogy a szereplőket nem úgy hívom, ahogy a filmben nevezték őket, hanem a színészek nevén, mert így egyszerűbb (és mert nem jegyeztem meg).
A sztori alapfelütése nincs túlbonyolítva: három gazdag ember, Gryllus Dorka ügyvédnő, a férje Simon Kornél, és Gryllus legutóbbi ügyfele, Lengyel Tamás építkezési vállalkozó Erdélybe érkezik, hogy közösen vadásszanak egy jót. Ez azonban csak a látszat, amit még csak megkaparni sem kell, máris a felszínre bukkannak a részletek: Gryllus egy államtitkárt zsarol a Lengyellel kapcsolatos ügyben, Simon pedig annyira béna, hogy már gyanúsan az – ha értitek, mire gondolok.
Kerül még a mixbe egy indokolatlan randomszopás a hegygerincen („Minek jöttünk ide? - Ünnepelni. - Akkor ünnepeljünk!”), egy sunyi tekintetű vadőr, helybeliek, akik egyszerű emberek, de ha arról van szó, ki lehet belőlük hozni az állatot, valamint rengeteg haláleset. Merthogy hullanak a népek rendesen, bár nem mindenki indokoltan, és nem ott és úgy, ahol és ahogy gondolnánk. Ezen kívül hallunk jó pár baszdmeget és kurvaanyádat, láthatjuk Gryllus melleit, Lengyel seggét, de ami még jobb: Árpa Attis egy kemény bérgyilkos figurát játszik.
És amikor először látjuk, még el is hisszük, hogy ez olyasvalaki, aki bárkit bármikor el tud tenni láb alól, de aztán ő is csak sodródik az árral, valamint aktív résztvevője lesz a filmtörténelem egyik legdurvább üldözési jelenétek, amiben majdhogynem sétáló emberek üldöznek sétáló embereket, kb. úgy, mint a Star Wars-os Daft Punk klipben, tudjátok. Kollégám meg is jegyezte viccesen a vetítés után, hogy ezek után a Halálos iramban sorozat elbújhat szégyenében, és tényleg [not].
Ami jó a filmben: izgalmas kiindulási pont. Három ember egy elszigetelt helyen tölt egymással pár napot, ahol mindenkiről kiderül valami disznóság. A környezet. Erdély tájai egyszerűen gyönyörűek, remek hátteret szolgáltatnak egy ilyen filmhez, amit az operatőr is remekül kihasznál. Ami nem jó: néhány párbeszéd. Viccesek, de nem annak szánták őket. Indokolatlan jelenetek: az említett randomszopás, de volt még itt pl. kokain felszippantás is, egy erdélyi pálinkázós buliban… A végkifejlet. Na ne már, most komolyan, pont ő ússza meg?!
Egy szó mint száz, az ígéretes koncepció ellenére a Víkend nem tudja azt az élményt nyújtani, amit ígér. A három főszereplő jól játssza a szerepét, főleg Gryllus, akinek néha egészen elmebeteg arckifejezései vannak, de ez sajnos nem elég. Az meg megint más kérdés, hogy ezek után ki merészkedik Erdélybe víkendezni… A filmet most csütörtöktől, szeptember 10-től vetítik a mozik. Ítélet:
ÁRPA ATTILA SZOMORÚ
Cím: Víkend
színes, magyar thriller, 100 perc, 2015, 16+
Rendezte: Mátyássy Áron
Szereplők:
Lengyel Tamás
Simon Kornél
Gryllus Dorka
Árpa Attila
Vass Teréz
Szabó Domokos
Papp János
Bárnai Péter
